2017. március 31., péntek

Kelly Oram: Csókelvonó kockáknak (Szívzűr #2)

Amikor először elolvastam a könyv fülszövegét, eléggé kételkedtem benne, hogy nekem ez tetszene. Sőt, ha nem lett volna a Promágus kupa, melynek márciusi témája a szerelmi csalódások voltak, kétlem, hogy egyáltalán bármikor kézbe vettem volna a kötetet. De hála Zsebi hathatós rábeszélésének, mégis megismerkedtem ezzel a könnyed, búfelejtő olvasmánnyal.

Libby Garrett Owen-függő. A szuperokos lány szentül hiszi, hogy megütötte a főnyereményt a szívdöglesztő kosarassal, miközben a srác még csak mutatkozni sem hajlandó vele, nemhogy felvállalni közel egy éve tartó kapcsolatukat. Avery és a kockakommandó nem bírja tovább nézni, hogy imádni valóan őrült barátjuk lassan teljesen kifordul önmagából, ezért ráveszik, hogy csináljon végig egy tizenkét lépéses „Owen-elvonó”-t. A sikeres leszokáshoz Libbynek szüksége van egy pártatlan mentor segítségére is − itt lép a képbe Adam. A kőkemény, szexi srác elvileg tökéletes a feladatra, ha valaki elbír Libbyvel, az ő. Ja, hogy titokban évek óta szerelmes a lányba? Á, miért is bonyolítaná ez a dolgokat?!



Eredeti cím: The Libby Garrett Intervention
Megjelenés éve hazánkban: 2016
Eredeti megjelenés: 2015
Kiadó: Móra Kiadó
Kiadói sorozat: LOL könyvek
Oldalszám: 378


Kelly Oramtól már olvastam korábban is, így nem volt ismeretlen számomra a stílusa,, ezért kíváncsian vártam, ezúttal mivel dobja fel a történetet. Nem meglepő módon, a Szívzűr után most is egy tudományos módszer áll a középpontban, amellyel egy viszonylag hétköznapi szituációt oldanak meg a szereplők, ezzel megfűszerezve a valljuk be, nem túl eredeti alapötletet. Pont ez volt az egyik dolog, amiért tetszett ez a könyv, ugyanis bár első pillantásra egy újabb tucatregénynek tűnik, az írónő kisebb-nagyobb kreatívnál kreatívabb ötletei mégis olyan történetté változtatják, amelyből nem találsz még egyet.

Libby Garrett
forrás
A szereplőkkel igazából eléggé hideg-meleg kapcsolatom van, senki nem vált kifejezetten a kedvencemmé, de általánosságban mindenkit kedveltem.
Libby, kétség sincs felőle, egy igazi egyéniség. Míg az egyik pillanatban nyakig van a különböző tudományos kísérletekben és felfedezésekben, addig egy perccel később topmodelleket megszégyenítő önbizalommal flörtöl egy újabb helyes pasival. (Erről jut eszembe, megfigyeltétek már, hogy a LOL könyvekben egyetlen csúnya szereplővel sem találkozunk? Legalábbis én még nem tettem, főleg, ha a férfi-gárdát vesszük figyelembe…)  Ő egy alapjáraton kedves, barátságos személyiség, aki törődik a barátaival, ezt pedig nagyon szerettem benne. Viszont amikor valaki valamilyen dicsérő megjegyzést tesz rá, és a szerénység meg önbizalomhiány már odáig fajul, hogy konkrétan vitába száll (!) az illetővel, akkor legszívesebben péklapáttal vertem volna értelmet a fejébe.

Adammel már jobban kijöttem mint a főhősnővel, bár az önmagát alábecsülő pillanataiban (amiből nem volt kevés) nála is viszketett a tenyerem. Tetszett viszont a karakterében az a felnőttes gondolkodás, amellyel egy, az ő korában lévő fiatal igen ritkán rendelkezik.Az a rajongás pedig, amellyel a húgát szerette, egyszerűen levett a lábamról. A racionális gondolkodásmódjáról, és intelligenciájáról pedig már ne is beszéljünk…


Bár a cselekmény nem nagy lélegzetvételű, én mégis élveztem olvasni ezt a könyvet. Pihentető, gyorsan olvasható, szívmelengető és gyakran vicces is – pont, amit egy LOL könyvtől elvár az ember. Nem estem le a székről a „váratlan fordulatoktól”, de cseppet sem volt unalmas a történet.

Ezt a regényt bárkinek szívesen ajánlom, aki egy gyors, instant boldogságfokozó regényre vágyik, szerelmi bánata van, vagy egyszerűen csak szereti a cuki romantikusokat. Nem egy világmegváltó sztori, de garantáltan elfelejteti veled minden gondodat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése